Matek vs. sztorik + update: egy bölcsész jajszava
Ez tulajdonképpen módszertani bevezető a Fidesz gazdaságpolitikájáról szóló jóstopikhoz.
A kognitív tudomány mutatott rá arra a nyilvánvaló tényre, hogy az emberek a hétköznapokban alig-alig gondolkoznak logikusan és definiálható fogalmakban (ez a 20. sz.-i filozófia analitikus ágának nagy tévedése), hanem szinte mindig fogalmi metaforákkal hajtanak végre nem-logikai műveleteket. Fogalmi metaforán ne azt tessék érteni, hogy "rózsaujjú hajnal", hanem olyan öntudatlan minisztorikat, sztori-építőelemeket, mint hogy "sok: jó, kevés: rossz" vagy "fent: jó, lent: rossz", esetleg "az állam úgy működik, mint egy ember, jó vagy gonosz, magához emel vagy eltapos, feje, szeme, karja stb. van."
Általában tökéletesen megvagyunk így is, de a gazdaság az egyik terület, ahol nem elég a metafora, az analógia, a sztori, az antropomorfizálás, az ösztön, az érzelem, hanem az idő nagy részében definiált fogalmakkal logikai műveletsorozatokat kell végrehajtani. (Nemcsak ilyeneket, de enélkül nem megy.) Itt egy személyes rész: mindig is nagyon jó matekos voltam a magam érettségiző szintjével bezárólag, és csak élemedett fejjel, felsős gyerek apjaként jöttem rá, hogy ez nem oktatás, nem is "ész", hanem speciális adottság kérdése. Az egyik ember agya ilyen rugóra jár, a másik meg olyanra, és hiába magyarázok meg egy nekem elemi összefüggést hatféleképpen szeretteimnek, mindig ott van egy fal. Kb. olyan ez, mint a zenei tehetség: léteznek fokozatok, de valakinek vagy van hallása, vagy nincs. Ezt hívja úgy Elefánt, hogy "X. "tud összeadni".) Attól a másik ember még lehet rendes, bölcs, okos, sőt penge, és egyetérthetek vele szinte mindenben, de ha bizonyos dolgokhoz nincs kanala, akkor nincs, passz.
Mindig erre emlékeztetem magam, amikor vitába keveredem általam amúgy tisztelt elmékkel, és tényekből és/vagy definiált fogalmakból induló, logikus levezetésre válaszul analógiákat, sztorikat, poénokat, tekintélyérveket, rossz esetben kész patronokat kapok. Ilyenkor inkább odébbállok, mielőtt a béketűrő felszín alól kibukkanna a másik, ordítozós-földhözvágós énem.
Nem panaszkodni akarok, de ez a vitamódszerek közötti tolerancia nem kölcsönös, amire sok példa volt a politikai életbe visszatérő Bokros fogadtatásában, vagy itt a gyűlöltmatektanár-komplexus egy klasszikus esete. Lassan már nemcsak a "neoliberális" egyenértékű azzal, hogy "anyád kurva", hanem a "közgazdász" foglalkozásnév is.
Mondom, a gazdaság az egyik (és a legfontosabb) terület, ahol a logikus, matekos gondolkodásra szükség van. Namost az emberi populációk megoszlása mindenütt ugyanolyan (és mondom, itt nem alacsonyabb- és magasabbrendű, csak egyformán értékes, de különböző és kölcsönösen tolerálandó agyberendezésekről van szó) - akkor mi az oka, hogy máshol axióma, hogy vannak ilyen észjárású emberek is, meg olyanok is, hogy a gazdaságot a jómatekosokra kell bízni, de legalább hagyni őket dolgozni (persze támadják őket eleget), míg nálunk a sátán szerepét töltik be? Sőt, a bal-jobb politikai hasadásnál fontosabb a sztorisok és a matekosok közötti választóvonal, mely utóbbinak az igazolt jobbosok a sztoris oldalán foglalnak helyet az általuk szívből utált hagyományos balosok mellett, és hajlamosak a szakadék túlpartján álló matekosokat a fent említett analógiás módszerrel a balosok, sőt vérbalosok oldalához sorolni.
A válasz talán az, hogy nálunk a) kiirtották, üldözték, kitelepítették, elzavarták a fejlett számolóközpontot megkövetelő kapitalista gazdaság működtetésében érdekelt réteget, b) a régió több más országával ellentétben nálunk nem maradt utánuk hiányérzet, c) a rendszerváltásban főszerepet kapó két irányzat nem tudott vagy nem akart mit kezdeni a főleg vidéken felnövekvő új, lényegében kapitalista gondokodású, de legalább "összeadni tudó" középosztály-kezdeménnyel, d) így megmaradt a középosztály gerincének a szak- és humánértelmiség, az állami bürokrácia, ráadásul e) a létező jobboldal, konkrétan a feltörekvő Fidesz a jól induló Antall-érához képest parttalanul kitágította a középosztály fogalmát mindenkire, aki a szegénységi szint fölött él, f) és ezt súlyosbítja az összeadni tudás követelményével nem kompatibilis kurucos bölcsész- és jogászhagyomány. De lehet más is, logikus és analógiás érveket egyformán szívesen fogadok..
Update
Tökéletes illusztráció az elméletemhez, miszerint a mai Magyarországon a matekhármasok vérbosszúja zajlik. "Még mindig itt tartunk tehát, hogy csak a reáliák a fontosak, mint a sztálini tudományos-technikai forradalom idején?” Különösen tetszik a reáliák és a sztálinizmus kapcsolatának leleplezése. Apróság, hogy a "tudományos-technikai forradalom" nem a sztálini, hanem a Sztálin utáni kommunista ideológiának volt egy ideig a vezérszava, J. D. Bernal brit természettudós vezette be 1957-ben. (De hát ne várjunk el történelmi tájékozottságot egy bölcsésztől.) És szó se róla, akkoriban nem is volt feltűnő gond a matfiz-oktatással, nyilván a rettentő sztálinista gimnáziumi tanároknak és diákolimpia-felkészítőknek köszönhetően. Ellentétben napjainkkal, amikor, mint Pálinkás akadémiai elnök elpanaszolta, egyszerűen nincs jelentkező fizikatanárszakra. Sürgősen helyre kell billenteni a felborult egyensúlyt, több irodalomórát!
Ugyanis ma a politikai gyűlölet vagy szeretet a pártok által irányított sajtó és public relation által befolyásolt módon alakul ki.
Jó példa erre az, hogy bizonyos személyekkel mi történik, ha kiesnek egy-egy párt "szeretet interwallumából " (egyszerűbben kiesnek a pixisből :)) ).
Így lett Dávid Ibolya szeretett jobboldali miniszterből előbb csak utált de szükségből elfogadott partner, mára pedig baloldali szekértoló.
És így lehet ma elismert közgazdász Matolczy...
Természetesen a liberálisok iránti gyűlölet sem valamilyen önálló, kognitív tevékenység eredménye, hanem a fidesz által sértődöttségből bevezetett politikai retorikáé.
És nyilván hasonlókat tapasztalhatunk a baloldalon is. De arról majd írjon valaki jobboldali ;).
"nem tudott vagy nem akart mit kezdeni a főleg vidéken felnövekvő új, lényegében kapitalista gondokodású, de legalább "összeadni tudó" középosztály-kezdeménnyel"
Vidéki - okos és kapitalista sőt - gondolkodik.
Pesti - bunkó kommancs proletár - mindent beszop.
Olyan jó, hogy legalább Te nem használsz könnyen emészthető sablonokat.
És hogy írsz erről egy posztot is.
Ezt ugyanis lassan negyven éve sugalja a politika.
Értem ezelatt a Kádár éra hitelből való jólétét, és ennek a rendszerváltás utáni
folytatását.
Ennek az eredménye a világürből szabad szemmel is látható államdósság.
Nehezen értik meg az emberek hogy hiába jár, nem JUT.
Aki kiszámolja hogy B.meg Nem Fussa, azt utálják.
miközben az igazi nagy lopásokhoz nem nyúlnak hozzá.
Pl a Bajnai most azt nyilatkozta, jól fel fognak lépni az offshore cégekbe mentett pénzek ellen.
Aha, hát erre kiváncsi leszek.
Pedig nem lenne bonyolult.
Szépen törvényt klne hozni, hogy állami cég, önkormányzat minisztérium NEM üzletelhet offshore vállalattal, a magállalkozésok meg lesznek szivesek befizetni minden befogadott offshore cégtől származó számla 30%-át.
Ez utóbbi gyakorlat egyéként németországban.
Persze nyilván Bajnai ezelre zárt körben elismerné hogy nem lehet, mert ilyen recessziós időkban szükség van a gazdaságban a offsore cégekből(azokon keresztül) származó befekteteésekre is.
Lásd pl a New Deal mai napig ellentmondásos megítélése.
Szóva ez nem egyszerű matek.
Az más kérdés hogy speciel a magyar elkúrást egy ötödikes is átlátja.
Jó, de a Fidesz-retorika nem magyarázza meg, hogy miért utálja Bokrost az MSZP szinte minden árnyalata Gyurcsánytól Szekeresig és Sziliig, és, már bocs, az SZDSZ tartós tartózkodását sem. Sem azt, hogy általam kedvelt, becsült, Fidesz-szkeptikus jobbosok mért szűkülnek be már a nevétől is. A poszt mögött két élmény van: egyrészt az, hogy mennyire kilógok egy törpe kisebbséggel együtt a közvéleményből, még az ún. elitből is: szinte senkit sem zavart (pl.) a Jövőkép tökéletes logikahiánya, az egész gomolygó lila köd, (engem nagyon) viszont Bokrost, aki _nem_ neoliberális, én pontosan azért olvasom szívesen, mert "kétsoros" levezetései vannak (a valóság minimum ilyen, és örülök, ha néha nyomát találom szövegekben), a többség viszont ugyanezért egy embertelen hiperracionális fenevadnak tartja. A másik élmény tényleg az, hogy néha mennyire nem tudok megértetni olyan gondolatmeneteket akár még velem egy húron pendülőkkel is, amikben nem egyszerű kijelentések vannnak, hanem valamilyen művelet, neadj'Isten, műveletsor).
simonmondja
Ha nálam prolizást találsz, megkapod összes posztomat bőrkötésben. A belinkelt posztban nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg a régi középosztályt felszámolták, vagy beállt állami alkalmazottnak, vidéken kapott újra erőre az álamtól függetélen gazdasági cselekvés, ami ugye kapitalista viszonyok között a középosztály létértelme volna.
Kenguru
A lopásról és a téma manipulatív felhasználásáról máshol bővebben fogok. Nem azt mondom, hogy a mostani garnitúra nem korrupt és tehetségtelen, de a másikak korruptságban csak annyiban különböznek tőle, hogy eddig kevesebbet jutottak hozzá (de akkor megtették a magukét), tehetségben pedig azzal, hogy módszeresen gondoskodtak az eltussolásról és az ellenfél disznóságainak nyomon követéséről, egyszerre. Amellett akkor van jóvilág, ha a politikusok korruptságától és tehetségtelenségétől függetlenül is megy a gazdaság. Nálunk viszont iszonyúan politikafüggő.
New Deal: Roosevelt politikus volt, nem közgazdász, és éppen hogy nem hallgatott a közgazdászokra. A gazdasági talpraállásért felelős kormányhivatalt pl. egy leszerelt tábornok vezette, el is cseszte rendesen.
Nagyon megfontolom, hogy átnyálazom az egészet.
Nem tudom, mit nevezel most éppen vidéki kapitalizmusnak.
A vidéki vállalkozásokat eddig az összes kormány az állam pénzéből nyomta.
Mert minden kormányunk vidéki alapokon nyugodott.
Matek, ugye.
Mert többen vannak, mint a pestiek.
Hadd ne soroljam a téeszek felszámolásától a Széchenyi terven át az összes módját.
Még a szocpol is a vidéket pumpálja.
Ki az a zseni, aki pesten lakást épít hárommillióból?
És vállalkozik a vidék.
A vidék ki lett tömve állami pénzekkel, mert ott van a szavazóbázis.
Matek, kérem alássan.
A linkelt posztban az ún. rendszerváltás _előtti_ fejleményekről beszéltem, azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a "rendszerváltó értelmiségi elit" főbb irányzatai negligálták v. utálták.
Nálunk nemzeti sport a hőbörgés és a hegyibeszéd.
De nem véletlen.
Meg kell valahogy magyarázni, hogy miért is adjanak pénzt mihaszna alakoknak a közösből.
Mert nemzetiek.
Mert erkölcsösek.
Mert műveltek.
etc.
Na, ezek után jössz az új ötlettel Elefántháton, hogy ne a bölcsészeknek folyassuk a semmibe a pénzt, hanem a reál szakos vidékieknek.
Mert megérdemlik.
Mire én halkan megjegyzem, hogy tele a tököm a vidéktámogatással, legyen akár drámaíró, vagy atomfizikus, de akkor is, ha wellnescentrumot épít a kukoricásban, vagy még három piros traktort vesz a zsebkendőnyi földjére.
Szóval, hogy ha matekos vagy, akkor ne indulj ki ideálokból, mint a vidéki újkapitalista vállalkozó féle szoborcsoport.
(1.) A posztban leírtaknál lényegesen mélyebb okai vannak a matematika iránti "ellenszenv"(?)nek, nem csak és nem elsősorban a nemértés és nemtudás. Arról van szó ugyanis, hogy a jelenségek legnagyobb hányadára a matematikai modellek nem, vagy csak nagyon korlátozottan, komoly elhanyagolásokkal alkalmazhatók. A valóságban ugyanis nincsenek éles határú halmazok, hanem csak fuzzy halmazok, a folyamatok nem statikusak és nem lineárisak, a kezdeti feltételeknek pedig csak szűk köre ismert. Nemhogy (természetüknél fogva bonyolult) társadalmi és közgazdasági folyamatok (kellően hosszú távú) kimenetele nem jósolható meg értékelhető bizonyossággal, hanem egy olyan viszonylag egyszerű fizikai rendszer viselkedése sem, mint amilyen például a rugóra függesztett lengő tömegpont (rugós inga): nem tudhatóak a determinisztikusan kaotikus mozgást végző tömegpont koordinátái mondjuk a 20. lengés után. Olyasmikről azután nem is beszélve, hogy mi az egzakt magyarázata annak a ténynek, hogy a Don Giovanni remekmű, míg Uhrin Benedek Rebeka című opusza - hát talán - kevésbé?
(2.) Simonnak igaza van. A vidék - az ott előállított nemzeti jövedelemhányad arányát tekintve mindenképpen, de valószínűleg abszolút értékben is - nagyságrendekkel több támogatást kap, mint a főváros. És igen, ha ezt egyáltalán racionálisnak tekintjük, akkor ez egy sajátos politika, vagy ha úgy tetszik a kuruc érdekek racionalitása. Tessék alaposan megvizsgálni a két nagy gyűjtőpárt szociológiai struktúráját.
Kialakult egy olyan réteg, aki önnálló gazdasággal és jövedelemmel rendelkezett, persze a kor körülényei szerint lehetséges módon.
Ez számarányában a mezőgazdaságban volt több mint az ipari szektorban.
A "neoliberlizmus" mint szitokszó onnan ered, hogy használói szerint azt ezt valló emberek erőltetik(erőltették) idehaza a korlát nélküli privatizációt.
"ezek mindet eladtak".
A privatizáció során persze ordas lopások voltak, és sok olyan dolgot is eldatak mait nem kellett volna.
Ugyanis a dolog fő oka nem valami neoliberális ideológia volt, hanem azonnali pézhezjutás a költségvetés lukainak a betömésére.
Ebből futotta a 90-es években 800 000 rokkantnyugdíjas eltartására pl.
Szerintem Bokrossal pont az a baj hogy NEM ért az emberekhez. Hiába számolja ki excelben hogy ez így működne, ha nem veszi figyelembe az "ágensek" várható viselkedését.
Pl a nyugdíjelképzelése( a befolyó pénzeket osztaná szét és slusz) Holtzner Péter szerint sem működne, mert a politikusok mindíg kihasználnák az alkalmat a szavazatvásárlásra.
Ráadásul nem nagyon látok koherenciát abban, ahogy az És-beli dolgozata elején leírja hogy milyen káros a hazami magas ujraelosztási ráta(ami igaz), majd azt boncolgatja hogy lehetne MÉG pénzt beszedni.
Ő azt gondolja, az állami fukciók belső versenyen alapuló megjavításával emeljük meg az álami szolgálatatésok szinvonalát, és akkor majd az emberek jól befizetik az adót.
Aha, persze.
Senki sem veszi tudomásul hogy a mai adóéket (50-70%) SENKI nem hajlandó megfizetni.
Erre mard térjünk vissza négy év mulva.
A korruptságról nem beszéljünk ha igaz a 70-30.
Disznók ezek mind.
De aki megnyeri a választást majd 2010-ben, olyan problémahalmazt kap a nyakába, hogy nem lesz tere a hagyományos bullshitnek.
New Deal: Arra gondolk hogy effektíve nem volt new deal, az csak kommunikáció volt.
Roosevelt elődje Hoover indította el a nayg programokat(Golden Gate híd, Hoover gát) és Roosvelt csak folytatta ezeket.
Illetve sokak szerint nem a new deal húzta ki a gazdaságot a kátyuból(csak elnyújtotta a problémát) hanem a háború.
"Senki sem veszi tudomásul hogy a mai adóéket (50-70%) SENKI nem hajlandó megfizetni."
Na pont ezért ekkora az adóék.
"Na pont ezért ekkora az adóék."
Hát sajnos nem.
Nálunk durván felborult a társadalmon belül az eltartottak/eltartók aránya.
Az egy dolog hogy nálunk 25% a 65 évnél idősebbek aránya, míg szlovákiában 15.
A rendszerváltás utáni politika nem tartotta a foglalkozatást prioritésnak. A papiron jól kinéző realitve alacsony munkanélüliséget úgy érték el, hogy rengeteg pillanatnyilag a munkerőpiacon nem kelendő embert elengedtek előrehozott és rokkannyugdíjba.
Enélkül nálunk is annyi lett volna amunknélküliség mint a volt NDK területén, azaz 30%.
Ezek az emebrek soha nem lesznek már aktívak. Egymillió előrehozott nyugdíjasról beszélünk, aminek csak egy része indokolt(bányászok stb) es 800 000
rokkantnyugdíjasról.
Igez hogy nálunk tényleg nagyon rosszak az egészségügyi mutatók, de ezek közül akkor se lehet lehet több reálisan 300 000 ami jogos.
Ráadásula helyzet romlani fog, mert hamarosannyugdíjba megy a ratkó geenráció( 1950-56).
A rendszerváltás utáni politika nem tartotta prioritásnak a népszaporulatot sem, ezért súlyos munkaerőhiány lesz itt húsz év múlva.
Az állam korrupt és brutélisan rossz hatékonyságú eltartásán kívül, az aktívak jövedelmét adóztatják meg hogy a rengeteg inaktívot eltartsák.
Ugye ennek sem kellene feltétlenül így lennie, lehetett volna vagyonadó már a 90-es évek elejétől fogva.
Ez azt eredményezte, hogy a kezdő(és ezért még alacsony termelékenységű) magyar vállalatok legálisan nem tudtak elég bért fizetni az alkamazottaknak.
Ha meg igen, azokbak két ember helyett kellett dolgozniuk.
Ezzel is adtunk egy pofont a (legális) foglalkozatásnak.
Ma a (versenyszférebeli)munkehelyek 60%-át adó magyar KKV-k dolgozóinak legalább 2/3-a zsebbe is kap pénzt a legális fizetése mellé.
Ezzel pl a bankok dolgát is sikerült megnehezíteni, pl a hitelbírálatkor.
Arról meg végkép nem szabad megfeletkezni hogy a munkerőért európai szinten verseny van, és az bizony fokozódni fog mint az osztályharc.
Ugynis az egész EU öregszik el, és hamarosan minden ország le fogja gyűrni averzióit a külföldi munerővel szemben.
És ha egy fiatal szakember választhat, hogy Magyaországon marad 180eFt nettoért, vagy kimegy németországba(pl)
3000 euróért, azt hiszem nem sokat fog
gondolkozni.
Ez a folyamat az orvosknál már megkezdődött, egy pár és nagyon durván látható lesz idehaza.
Aztán jön a többi szakma...
Tehát a dolgozó rétegek számára versenyképes adóéket KELL nyujtani, különben a lábával szavaz.
Hát a lófaszt.
A szolgálatató szektor min. fele lehúzhatná a redőnyt, legális árakért(mai x 2) a full legális bérek mellett( mai fele-harmada) nem lenne piacképes.
Tényleg akarunk még hatszázezer munkanélkülit?
Nomeg ugye nem hisszük hogy az állam jól költené el a pénzt?
Lenne belőle Nemzeti szinház, Völgyhíd, Müpa, Grippenenek 16.ik havi nyugdíj és sok-so elfolyna korrupcióra.
Olyan a világon nincs, hogy gyors gazdasági növekedés ÉS magas adóék.
Bocs hogy hosszú(és némileg OFF) volt, de az alapokat tisztázni akartam.
"Sokak szerint meg se nem a New Deal, se nem a háború..:)(én is ezek közé tartozom, habár én nem vagyok profi közgazdász) A gazdaság a háború utáni évektől kezdett csak beindulni,"
tudom hogy nyilvan nem erdekelnek a tenyek, de arra az esetre ha netan megis akkor itt vannak az usa gdp adatai 1929-tol 1950-ig:
1929 103.6
1930 91.2
1931 76.5
1932 58.7
1933 56.4
1934 66.0
1935 73.3
1936 83.8
1937 91.9
1938 86.1
1939 92.2
1940 101.4
1941 126.7
1942 161.9
1943 198.6
1944 219.8
1945 223.1
1946 222.3
1947 244.2
1948 269.2
1949 267.3
1950 293.8
ebbol te hogy a picsaba vonod mar le (sokadjara!) azt a kovetkeztetest, hogy a gazdasag a masodik vilaghaboru utan kezdett csak el javulni? (33 es 45 kozott a gdp a negyszereser nott!!!)